Boltozati problémák gyermekkorban – a lúdtalp
Egervári-Darics Dóra gyógytornászunk összefoglalója
A leggyakoribb gyerekkori boltozati eltérés a lúdtalp (pes planus).
Több változata ismert, közös bennük valamely boltozati struktúra ellapulása. A pes planus esetén a láb hosszanti boltozata süllyed meg. A pes planovalgus esetén mindehhez a sarokcsont kifelé billenése is társul. Pes transversoplanus esetén a harántboltozat süllyedése dominál.
Lehet rugalmas (ál lúdtalp) illetve merev lúdtalpról beszélni. A rugalmas lúdtalpnál, ha lekerül róla a súly felépülnek a boltozatok, a merev változatnál egyáltalán nem.
Miért káros a lúdtalp?
A lábfej szalagrendszere túlterhelődik. Járáskor nincs csillapító, rugózó hatás a talpon keresztül. Hosszabb távon kialakulhat fájdalmas lapos talp. A sarokcsont (calcaneus) befelé billenése és rajta az ugrócsont (talus) lefelé és befelé billenése elindít az egész alsó végtagban egy befelé forgató mozgásmintát, amit a boka feletti ízületi sorok kompenzálni próbálnak. Hosszabb távon így térd-, csípőízületi tengelyeltérések alakulhatnak ki, egyenetlen lesz az ízületi terhelés, fájdalom, korlátozott mozgás és korai ízületi kopások alakulhatnak ki.
Ez nem törvényszerű, mert a szervezetben, kötőszövetekben rengeteg kompenzációs lehetőség rejlik, de ezek a szerkezeti eltérések biomechanikai szempontból semmiképpen sem optimálisak.
Gyermekkorban az egészséges talpi boltozat 3 és 6 éves kor között alakul ki, nagyjából arra az életkorra, amikor a kisgyermek elkezdi az iskolát. Amíg a kisgyerek nem kezd el önállóan járni, tehát a talpakra nem helyeződik testsúly addig nem is tudnak kialakulni a felnőttekre jellemző talpi boltozatok, nem éri az azokat felépítő izmokat megfelelő terhelés, inger. Így a stabil járás elsajátítása előtt nem beszélhetünk gyerekkori boltozati problémáról, lábfejtartást korrigálni, talpbetétet hordani nem szükséges.
Egészséges gyerekek talpának tehát kell a testsúly és a talaj felől érkező inger, amitől a talpi izmok elkezdenek dolgozni. Ezt egy sima felületű, kemény talp nem tudja biztosítani.
Mikor forduljunk orvoshoz?
Nemzetközi szakirodalom szerint nem kell feltétlenül korrigálni, ha nincs panasz.
Döntő tényezők: társul-e a lúdtalphoz fájdalom, fáradékonyság, csökkent funkció, más ízületi alsó végtagi deformitás, túlsúlyos-e a gyerek, mozog-e rendszeresen? Utal-e a testtartása, mozgása máshol is izomgyengeségre? Ha valamelyik kérdésre igen a válasz, mindenképpen lássa a gyermeket ortopédorvos.
Mit vizsgálhatunk mi gyógytornászok?
A terapeuta első találkozáskor nézi a páciens lábának boltozatainak állapotát, mobilitását. Nézi a sarokcsont (calcaneus) állását, tengelyét, a lábujjak állását, a bokát alkotó ízületek állását, a vádli kontúrját, izomerejét, a talpizmok állapotát, izomerejét, nyújthatóságát, a gyerek járásának mintáját.
Két fő kritériumot nézünk itt: a boltozatoknak kellően stabilnak és egyszerre rugalmasnak is kell lenniük.
Megnézzük statikusan, amikor egy helyben lazán áll a páciens és járás közben, amikor dinamikusan változik a láb terhelése. Talajfogáskor és gördítéskor rákerül a súlyunk, ilyenkor fontos, hogy kellő mértékben el tudjon lapulni. Elrugaszkodáskor, láblendítéskor ne maradjon ellapult, hanem fel tudjon épülni.
A boltozatok stabilitása egyrészt azok szalagrendszerén, másrészt azok izomzatán múlik.
A lábfej ép szalagrendszere is képes önmagában rövid ideig fenntartani az optimális boltozatot, de a fenntartó, boltozatokat feszítő izomműködések nélkül a szalagok túlnyúlnak, a boltozatos szerkezet összeomlik.
A lúdtalp így elsősorban izomprobléma, a boltozatos rendszert felépítő és mozgató izomzat gyengesége.
- Mit tud a gyógytornász, manuálterapeuta csinálni?
A gyógytornász-manuálterapeuta átmozgató fogásokkal vissza tudja hozni a merev vagy nem kellően mozgó ízületekbe a rugalmasságot, mobilitást.
Bokasüllyedésnél és a többi boltozatproblémánál is át tudja mozgatni a sarokcsontot (calcaneus), a felső, alsó ugróízületet (art.subtalaris) alkotó csontokat egymáshoz képest, bemozgatja őket a korlátozott irányba, megadva nekik a lehetőséget a megfelelő mértékű elmozdulásra.
Kezelni tudja a talpi fasciát, ami boltozatproblémáknál szinte mindig letapadt vagy feszes, rugalmatlan. Ha pedig veszít a rugalmasságából begyulladhat, fájdalmassá válhat. (plantaris fascitis)
Izomkezeléseivel aktivizálhatja azokat az izmokat, amelyek aktívan részt vesznek a boltozatok felépítésében. Fenn tudja tartani a kezeléssel elért eredményt, ha a célzott feladatokat, amelyeket gyakorlásra ad, a páciens kellő gyakorisággal és intenzitással végzi.
Szeretnénk kihangsúlyozni, hogy minden kezelési eredmény eléréséhez és megtartásához elengedhetetlen és megkerülhetetlen az aktív terápia, azaz a gyógytorna a megfelelő gyakorlatokkal.
Fizioterápiás feladatok a teljesség igénye nélkül
– Achilles ín nyújtása, talpi fascia mobilizálása
– A lábszár külső, belső és elülső izmainak erősítése, valamint a lábujjtávolító izmok erősítése
– nagylábujj ízület mozgékonyságának, extensiojának megtartása
– Felső ugróízület mozgékonyságának megtartása
Segédeszközök, szupináló cipő, kell-e?
Gyakori és megosztó téma a kisgyerekes szülőknél, hogy kell-e és mikor talpbetét vagy szupináló cipő a lúdtalpas gyerekeknek?
Mi az a szupináló cipő?
Ezeknek a cipőknek a sarokrésze kifelé döntött, azaz egy döntött, kemény sarokéket helyeznek a cipő talpának alsó részébe, hogy a gyermek bokája ne tudjon befelé dőlni, ami lúdtalpnál egy jellegzetes eltérése a lábfejnek álló helyzetben.
Gyógytornász- manuálterapeutaként elsődlegesen a kötőszövetes és az aktív izommunkával való korrigálást preferáljuk és hangsúlyozzuk, hiszen a boltozatok ellapulásának oka izom-, kötőszöveti gyengeség.
Ha kisgyermek már stabilan megtanult járni és az achilles ín – sarokcsont bezárt szöge nagyobb, mint 10 fok, akkor lehet szükség a szupinált talpbetét vagy cipő viselésére kiegészítésként a gyógytorna, manuálterápiás kezelések mellé.
Ezeknél a cipőknél fontos megjegyezni, hogy a boka kifelé dőlésével a testsúly a talp külső részére hárul, mely következtében a térdszalagok megfeszülnek és a csípőre is teher hárul. A merev talprész miatt a járás is nehezebb bennük. Mindezek ellenére a túlzott bedőlés jól kezelhető ezekkel a cipőkkel.
Jegyzet, felhasznált irodalom:
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/16882817/
http://www.drdiag.hu/kereso/diagnosztika.adatlap.php?id=65287
http://www.aaronswansonpt.com/pathomechanics-of-the-foot/
https://www.levendulagyerekcipo.hu/tudod_hogy_a_supinalt_cipo_mit_jelent_152
https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S1877056812002800
Ibrahim A. Kapandji: Az izületek élettana, alsó végtag